Mizutama Skizo

Ha egyszer összeáll a nagy egész, ami nem is létezik, nem volt és nem lesz. A porszemek, a csavarminták, a nap, amit mondtál tegnap. Én majd a réten leszek, amíg ti flexeltek.

Elizabeth Barrett Browning

1. Portugál szonett

Theokritosra gondoltam, s az Ének,
ős-édes évek dala fájt fel újra,
dús éveké, melyeknek mézes ujja
osztotta kincsét fiatalnak, vénnek, –

s így ringva habján antik ütemének,
könnyemen át egy látomás borúja,
múlt életem édesbús koszorúja,
a lassú léptü, szép, szomoru évek

dobtak rám árnyat. S éreztem, megáll
mögöttem egy misztikus Idegen,
s hajamnál fogva hátra ránt-cibál:

„Szólj, ki vagyok?” – s én halkan felelem
zord zengésű szavára: „A Halál.”
S ezüst hang cseng rá: „Nem. A Szerelem”.

(Kardos László fordítása)

Omoi kaze

kokisin

free hit counter

A könyv vége

2008.03.13. 18:08 | Mizutama | Szólj hozzá!

Ma világossá vált előttem, hogy milyen ostoba voltam. Egész idáig a jövőm miatt aggódtam. Emésztettem magam, hogy mi lesz velem, ha az idő egyre telik, még én csak lógok a levegőben bizonytalanul, kilátások nélkül.
Mindez persze fölösleges volt, és mindössze arra volt jó, hogy minden kifolyjon a kezem közül mint a homok. Az állandó tépelődés miatt a jelenről teljesen elfelejtkeztem, és azt vettem észre, megint eltelt egy nap anélkül, hogy bármi is történt volna. Anélkül, hogy értékelni tudtam volna bármit is azon a napon.
A jövőtől ne várjunk túl sokat, inkább becsüljük meg a jelen minden pillanatát!

A bejegyzés trackback címe:

https://mizutama.blog.hu/api/trackback/id/tr13379654

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Címkék: samsara kyoto
süti beállítások módosítása